Nagyiék még azt hitték - a bemondó is látja őket...

Persze nem mindenki, de az első generációsok nagy része így volt....
Úgy gondolták, hogy amit mondanak, amit csinálnak, azt a bemondó is hallja és látja. 
Mert eleinte felfoghatatlan volt az, hogy ők nézhetik a "Marikát, vagy az Esztikét" -- akkor hogy lehet, hogy a bemondó, vagy akár a színész meg nem? 
Úgy vették: Ez lehetetlen. Ámítás az egész, ők jobban tudják hogy megy ez...
Aztán ha jött egy film, ott is bizony a nézők nagy része meg volt róla győződve, hogy az bizony akkor, és ott történik.
Egyféle kettősség volt ez, mert azért a tévézők nagy része járt már színházban, moziban. Tudták, hogy vannak színdarabok, vannak filmek, ahol a színész játssza el a szerepet, a rendező megrendezi a filmet... 
De valahogy mégis ott volt az az "olyan valóságosnak tűnik minden"... Mi van, ha mégis azt látjuk, ami épp akkor történik?
Idővel persze tisztult a helyzet, hisz sok olyan filmet lehetett már a tévében is látni, amit régen a mozikban is megnéztek. Így aztán apránként megértették, hogy ami a tévében látható - nagy része csak "mese". 
Az viszont biztos, hogy még sokáig párbeszédeztek a tévével.
Nagymama és anyu is, akik mindketten első generációs tévénézők voltak a bemondó, hírolvasó mondókájára mindig reagáltak pár szóval. Tudták elvileg, hogy nem hallhatja, de valahol mindig ott motoszkált, hogy mi van, ha mégis... Hányszor mondogatták: "No persze, persze...te csak tudod..." "Már megint bakiztál, majd nézheted a pénztárcád..."  "De szép kis ruhád van Esztike...Hol vetted?" "Józsi, már megint valami rosszat akarsz bejelenteni, mert nagyon ünnepélyes vagy.."
Így ment ez sokáig. Egy filmet nem lehetett megnézni úgy, hogy közben ne kerepeljenek. 
Ez még az a kor volt, amikor mindent megbeszéltek, lehetőleg azonnal. Hogy aztán a fele mondókáról lemaradtak? Az fel sem merült bennük. 
Az volt a lényeg, hogy az új információkat kibeszéljék minél gyorsabban. Családon belül, vagy akár a közös tévézések alkalmával a szomszédsággal...
Fotó: Hol volt, hol nem volt.
loading...

Megjegyzések