Fogadjunk, hogy legalább a fele debreceni kifejezést nem ismered!

Vagy ha igen, akkor környékbeli vagy...
Sok olyan szavunk van, amit máshol nem, vagy csak nehezen értenek.  Furcsa, hogy sok Dunántúli kifejezést itt, Keleten nem értünk és viszont. Sokszor csak néz az ember, és van hogy inkább nem szól - hogy ez számára érthetetlen. 
Persze sok szavunk már Hajdú-Biharból is elterjedt, úgyhogy lehet hogy ismerős egyik-másik.
Unokatestvérem például gyerekkoromban sokat húzott azzal, hogy "minek veszel fel mackót, tiszta pacuhán áll rajtad, olyan girnyó vagy."
Átlagember úgy érti meg, ha azt mondjuk - minek veszel fel melegítőt, tiszta  rosszul áll rajtad, olyan sovány vagy.
Ha valaki azt mondja, hogy cibere levest készít, akkor sok helyütt egy savanyú, erjesztett levesre gondolnak, Hajdúban viszont szilva, vagy cseresznyelevest jelent. És az egresnek is másképp hívják, méghozzá úgy, hogy  pöszméte. Ez nyilván a köszméte szóból származik, és azok között, akik nem ismerik nagy vidámságot lehet vele kelteni.
Ha egy debreceni öregember azt mondja, hogy a Mári már megint agonizál, nem kell egyből pánikba esni, mert nagy eséllyel nem haldoklik, mint más helyeken - egyszerűen időt pocsékol, téblábol.  
Ha azt hallod, hogy iromba - akkor a legjobb esetben is csíkos macskára gondolsz, erre fele azonban a kendermagos tyúknak is ez a jelzője. 
Ha a konyhában ott egy hencser, rajta pedig egy csesznye, ágybahugyozó hencsereg, akkor az annyit tesz, hogy a  sezlozonon, ágyon egy csúnyácska, még nem szobatiszta gyerek fekszik, pihen.
Pista bácsi a lábto alsó fokán kucorog, aztán épp a farát tördeli a totojmásznak és a talpastiknak, akkor bizony arról van szó, hogy az öreg egy létra alsó fokán ül, és a kenyér végét tördeli a galambnak és a kacsának. 
És bizony nem baj, ha kint pustol, arra való a lajbi... vagyis nem gond, ha kint rossz az idő, esik a hó, és fú a szél, ha van kabát. Ha valami szép, formás, akkor az nálunk furi. Sőt nem csak furi lehet, de akár muli is.
A környékről valókat onnan lehet a legjobban felismerni, hogy nálunk nincs ló, pénz, kulcs, szép, volt, bolt - helyette píz, kucs, szép, vót, bótot mondunk.
A hó az nálunk pustol, ha hófúvás van, a kémény meg kojtol, ha kormos a füst ami kijön belőle. Ám a kályha is kojtolhat, mikor nem jó a huzata a kéménynek, és koromszag van benn.
A garnirunghoz - körethez való krumplit a kaszrojból, vagyis a kosárból vesszük elő, ami a sifony, vagyis a szekrény mellett van letéve.
Az ablakon a firhangot húzzuk el, és ha vízért kell menni, akkor visszük a bádogot magunkkal, ami erre fele kannát jelent. 
Ha valami bajunk van, mérgesek vagyunk, akkor nem ordibálunk, hanem racsítunk.
Ha két azonos korú gyermeket látunk, akkor azok forma-formák, s ha megkérdezzük tőlük hová tartanak, akkor annyit mondunk - Tik hová mentek? És még az is lehet, hogy a lelkükre kötjük, hogy ne csángáljanak el, vagyis ne csavarogjanak...
Az idősebbek nem azt mondják, hogy ehetsz, mehetsz, alhatsz - ehetel, mehetel, alhatol...
Ha találkoztak egy ismerőssel, nagy eséllyel megkérdezték - Oszt mikó' jösztök mifelink?
A kotló láz  nem azt jelenti, hogy a tyúk belázasodott, és nem is azt, hogy épp csibéket költeni készül, hanem a változó kori hőhullámról van szó.
Míg máshol fel, vagy lekapcsolják a villanyt, errefele sokan leoltják, és felgyújtják...
A kukoricát itt legtöbben tengeriként ismerik, és kamilláznak(csodálkoznak) rajta, hogy a kalácsot miért hívják tésztának, mikor máshol az sütemény?  A tengerit pedig a góréba górálják.
Régen az utcán papírból, vagy újságból készült tölcsérben árulták a pattogót, ami pattogatott tengeri. 
Esténként pedig leültek a ház elé a lócára, ami támla nélküli padot jelent - és beszélgettek egy jót, rizsáltak...
De a megfőzni való rizs is erre fele rizsa, és ha azt kérdezik mit főzöl, a legritkább esetben mondják azt, hogy rizst(nem jön az ember szájára), vagy rizsát a válasz, vagy pedig rizset...
Erre fele az oszt nem azt jelenti, hogy matematikai műveletet végez, hanem nagy eséllyel kérdés - ami nagyjából a miért?-et takarja. 
Viszont használhatjuk osztán, oszt, osztán hát - aztán helyett is.
Minket nem a csalán csíp meg, hanem a csilánt, ha valaki murcos, akkor az maszatost jelent, de a moszat az nem maszat, hanem kicsi. És ha egy tárgy mázgás, akkor az koszost jelent.
Csámpásan jár valaki, lábát befele tartja - annak jelentése gacsol, idétlen a járása.
Ha valaki kótog, akkor kattog, de hosszan, tompán.
Ha jön a macska, és egy jót játszol vele, megdédelgeted, meggyomrozod, akkor dögönyözöd.
Viszont a gyereket csikolni szokták, olyankor aztán hatalmasak nevet, hisz csiklandozzák. 
Te milyen kifejezéseket ismersz még? Felétek milyen szavakat használnak ezek helyett?

Fotó: Fortepan/Fortepan

loading...

Megjegyzések

  1. Sokállom már, hogy hazaérjé'
    Húzd a dorkót, oszt menjünk!
    Hun vótál? Arra fe' vótam a bótba.

    És az "umlautos e" hiányzott még nekem.

    Úgy hirtelen... köszönöm a cikket, 90%-ban még mindig bihari lyány vagyok. (Sárrétudvariban nőttem fel.)

    VálaszTörlés
  2. Igazi cívis-lány vagyok, tősgyökeres debreceni, vagyis vastagnyakú kálomista, és már 21. éve Buda az otthonom. Íme, amik megmaradtak az emlékezetemben:

    - Jösztök holnap...?! Öhönt főzünk óriási kaszrojban, és nagy ibrik kávét is kaphattok.
    (Jöttök holnap? Slambucot főzünk nagy lábosban, és nagy bögre kávét is kaphattok.)

    - Annyira szaladtam, hogy teljesen lefőttem, pedig nem kéne - vagy: nem kék - .
    (Annyira szaladtam, hogy teljesen leizzadtam, pedig nem kellene.)

    csurka - hajfonat, copf
    tengeri - kukorica
    böte - béna, idétlen
    lepcsánka - tócsni
    feszt - állandóan, folyton
    tutujgat - szeretget, simogat
    dücskő - farönk
    oszt? - és?
    levonó - matrica
    lelappad - lelohad (a dagadt testrész)
    dzsamál - összekutyul valamit
    pöszméte - egres, köszméte
    lóca - háttámla nélküli pad
    sajtalan - sótlan

    Egyelőre ennyi...
    Szép napot!


    VálaszTörlés
  3. Be van cserjókázva a kutya vize (félig befagyott)
    Gilingózik (felkapaszkodik valamire és lóg onnan, hintázik)

    VálaszTörlés
  4. Pergel (kisüti a töpörtőt)
    Ahun van ni (ott van, látod?)

    VálaszTörlés
  5. Lementem bíkalencsét szedni a folyásra a rítalá. A lú kitörte a culápot a verécénél hijába szóltam,hogy másutt legyík legelni. Ki pányvázta oda,legközelebb vigyik neki vízt is.

    VálaszTörlés
  6. Mi nem lepcsánkát, hanem lepcsánkot sütöttünk, és a lakótelepi trafik mögött nemcsak pattogót, hanem naprát (napraforgómagot) is árultak papírzacskóban. És mikor az unokatesómat bicajozni hívtam, nem értette, aztán náluk ugyanolyan bambán néztem rá, mikor ő meg bicózni akart. Nem értette, mit nem értek, hát hívott kerózni. Azt se értettem. :) Most hogy elolvastam a cikket, rájöttem, hogy a férjem észrevétlenül is "kiölte" belőlem a rizsa szó használatát, és már rizsnek mondom. Igyekszem ezután tudatosan visszaszokni a rizsára. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én meg itt, Debrecenben szoktam rá ezekre a szavakra, talán épp a rizsára is. :) A tulyát eddig nem említették, pedig szerintem az is debreceni.

      Törlés
  7. Mivel én Debrecen mellett lakom csak egy-két szó akadt amit nem hallottam kiejteni .(De azt is kisilabizáltam-megértettem) köszi az emlékeztetőt

    VálaszTörlés
  8. Böszörményben nőttem fel,de már nagyon régen Miskolcon élek. ( Természetesen járok "haza"...) Ezeket a szavakat már csak ritkán használom, de ha meghallom, mindig a gyerekkorom jut az eszembe és mindig melegség járja át a szívemet......

    VálaszTörlés
  9. Hát a tenyericát ki ismeri? Én meg ezt nem hallottam még debrecenitől. (Senga, a bevándorolt hajdú-bihari :) )

    VálaszTörlés
  10. Szerintem a kaszroj nem kosarat, hanem lábost jelentett:kapard ki a maradíkot a kaszrojból, oszt add a jószágnak.
    Dikó: deszkából eszkábált kemény fekvőhely a konyhában, ahová leheveredhetett a fáradtan hazatérő családfő, míg elkészült a vacsora. Vagy a kisebb gyerekek játszóhelye, hogy szem előtt legyenek, míg az anyjuk főzött.
    Pitar: előtér, ahonnan nyílt a lakószoba. Szegényebb házakban a "csikókonyhát" (tűzhely, főzőhely) is itt állították fel, vagyis egyben konyha is volt.
    Tuja: ez volt a villamos elnevezése. A hátu(l)ja szóból ered, ugyanis a vásott kölyköknek az volt a szórakozásuk, hogy a villamos hátulján lévő ütközőre felülve utaztak, amíg a rendőr észre nem vette őket.
    Veréce: kisajtó a tornácon.
    Tornác: a ház elején végigfutó, fedett, de nyitott, vagy kb. derékmagasságig deszkával borított folyosószerűség, veranda a mai értelmezésben.
    (Gazdagabb házaknál felfalazott is lehetett)

    VálaszTörlés
  11. Mi van a PIKLI-vel?
    Minden kissebb edényt piklinek nevezünk, de csak Hajdú-Biharban... 😄

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bár én debreceni születésű vagyok, 52 éve Budapesten lakom. Sosem használtuk Ezt a szót. A pitlit igen az egy kisebb vizes edény. Tudom van pikli is, de azt a börtönökben használták vécézésre:

      Törlés
  12. kaska=kosár labor=mosdótál pad=padlás kolompír=burgonya

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése