1938. nyarán repülőgépszerencsétlenség történt Szoboszló határában


A magyar sajtó fekete napja volt ez, hisz 6 fiatal újságíró, és egy fotóriporter lelte halálát 1938. augusztus 10-én a roncsok között, s rajtuk kívül még 5 áldozatot követelt a katasztrófa. 

A Pesti Napló 2 nappal későbbi száma részletesen leírta a történteket. 

Szerdán este már a fél főváros beszélte, hogy Debrecen határában (Ami persze nem igaz, hisz Szoboszló mellett zuhant le a gép)  szörnyű repülőgépszerencsétlenség történt, melynek 12 áldozata volt, köztük 6 fiatal újságíró, 1 fotóriporter, egy állatorvos, és a repülőgép 4 fős személyzete veszett oda. 

De aznap este még semmi pontosat nem tudtak - pusztán annyi volt biztos, hogy közel Hajdúszoboszlóhoz egy utasszállító repülőgép motorhiba miatt lezuhant. A repülőgépen tartózkodó összes ember azonnal szörnyethalt. 

24 órának kellett eltelnie, mire nagyjából összeállt a kép, hogyan is történt a katasztrófa. 

Budapesten Szent István év alkalmából pilótatalálkozót rendeztek. A program része volt, hogy 42 gép ellátogat Debrecenbe, és a Hortobágyra. Egymás után szálltak fel Budaörsről, és ezen kívül útnak indult egy akkoriban nagynak szállító utasszállító gép is.  Ezen a gépen utazott 6 újságíró, 1 fotóriporter többek között - az ő feladatuk volt az esemény megörökítése. 

Délelőtt 10-re Debrecenben voltak, szétnéztek a városban, megtekintették az akkor még újnak számító nagyerdei strandot, majd délután háromra kimentek a reptérre, és a kisgépek elindultak a Hortobágy felé, hisz a város pásztorünnepet szervezett számukra. 

Az újságírók azonban ekkor már nem tartottak velük, igyekezniük kellett vissza, hogy leadhassák időben riportjukat.


Fél négy után indultak, úgy volt, hogy fél ötre Pesten lesznek. Ám nem érkeztek meg időben - és már később sem.

A gép nagyjából 20 perce volt a levegőben, amikor Szoboszló határában - az ebesi puszta fölött leállt az egyik motor. A pilóta próbálta egyensúlyban tartani a gépet, lejjebb is ereszkedett, kísérelt  kényszerleszállásra alkalmas területet találni, azonban leállt véglegesen a motor, először megbillent az egész szerkezet, majd két nagy bukfencet vetve a hátára fordulva lezuhant. Később ebben a helyzetben találták meg - teljesen szétroncsolódva.

 

 A környéken épp csépeltek, több tanúja is volt a történésnek. Papp Antal kanász, Nagy Sándor községi elöljáró, Papp Anna cselédlány, Kiss József cséplőgépkezelő, Harangozó János tanyabérlő, Nagy László béresgyerek, valamint Kardos János gazdasági tanácsos, és dr. Hartstein Béla földbirtokos.

 Amint eszméltek, azonnal a végzetes történés helyére siettek, de sajnos már senkin sem lehetett segíteni, az áldozatok felismerhetetlenek voltak.

Amint felfogták mi is történt röptében az uradalmi intéző házához futottak, hogy telefonálni tudjanak a mentőknek, csendőröknek, és  Debrecenbe a rendőrségnek. 

A rövid időn belül szirénázva megérkező  mentősök már senkin nem tudtak segíteni, ők emelték ki a roncsok közül az áldozatokat. 

Bár papírok voltak az elhunytaknál  nem lehetett tudni valóban ki kicsoda, mert az eseményre szóló meghívókat cserélgették. Volt, aki nem akart menni az eseményre, más elvállalta helyette, egyszóval többük más újságíró kolléga helyett vett részt a látogatáson. 

A baleset után majd egy nap telt, mire kiderült kik az áldozatok. 

Ekkor már biztosan tudták, hogy életét vesztette Benke Tibor, Molnár Béla, Rusznyák Iván, Peller György, Simor Miklós és Szilvássy József újságíró, Zsombory Vilmos fotoriporter, Valgóczy Imre állatorvos(Később kiderült, a fia van az áldozatok között Valgóczy Gyula joghallgató), és 4 főnyi személyzet. 

A vizsgálatok megerősítették a szemtanúk vallomását,  motorhiba okozta a balesetet, és akkori körülmények között ez a pilóta részéről kivédhetetlen volt. 

A temetés a katasztrófa után három nappal - augusztus 13-án délután 4 órakor volt - 11 áldozattól búcsúztak ekkor a hozzátartozók, kollégák és politikusok. A kerepesi temetőben helyezték őket örök nyugalomra, számukra a főváros díszsírhelyet adományozott. Egy főt - Valgóczy Gyulát - a győri temetőben búcsúztattak.

A pesti, 11 koporsós temetésen megjelent Imrédy Béla miniszterelnök és az egész kormány. 

A sírnál Antal István államtitkár búcsúzott a kormány nevében, beszélt még Tóth László a Magyar Újságíró Egyesület elnöke. 

A koporsók Pestre érkezésekor Jávor Pál rakott virágcsokrot Rusznyák Iván, az Est-lapok munkatársának koporsójára. 

Mindenkit megrendített a tragédia, az újságíró társadalmat jó időre sokkolta...

A Filmhíradók Online 1940-es felvétele a szerencsétlenség következtében elhunytak sírjainak koszorúzásakor készült - a kétéves évfordulón...

loading...