A takarékos sparhelt

Néhány évtizede még a legtöbb debreceni háztartás egyik legfontosabb használati tárgya volt a sparhelt. 
Idővel a városi gáz általános bevezetésével szorult ki a városi konyhákból. Idővel persze a lakók rájöttek, hogy mi mindent vesztettek kitelepítésével...
De ahol van még nyári konyha - ott bizony manapság is éli világát, ha másképp nem, dísz gyanánt.
Faluhelyen a mai napig legtöbb háznál fával  tüzelnek, ennek ellenére sparheltet már kevesen használnak. 
A sparhelt, spór pedig alapvetően viszonylag olcsó, kis helyet igényel, és ráadásul - mint neve is mutatja: takarékos. 
Régen így is ismerték: takarék tűzhely.
Jelenleg is több tízezret készítenek évente az országban, viszont a gyártott mennyiség nagy része külföldre kerül. Ausztriában például nagy divat, nem csak a falusi, sok helyen a városi otthonokban is kedvelt főzési,sütési, melegítési módszernek számít. 
Ahol kémény van, ott sparheltet is lehet használni. 
Falusi háztartásokban - ahol ott a háztáji, és a kukoricaföldek - ideális lehetőség, hisz tökéletes felfűtésére a kukoricacsutka.  S szinte bármilyen hulladék.
Mivel a sparhelt belülről vastag samottréteggel borított, ezért a benne sütött ételek, tészták, sütemények majdnem olyan minőségűek, mint a kemencében készültek. 
A tészta egyenletesen sült, magasra nőtt, és az íze is finomabb, mint a gázban készülté. 
Egy falusi ház konyhájában tökéletes megoldás volt, , hisz főzésre, sütésre, melegítésre, és tartályában vízmelegítésre is használták. Lehetett benne tüzelni fával, hulladék fával, gallyakkal, akár kukorica szárral és csutkával, napraforgó szárral  egyaránt, óvatosan szénnel is. A sparhelt nem kényes a tüzelőanyag minőségére. Sok helyen kartonpapírral is használják. (nem követendő)  Hőjét szabályozni lehetett, nem úgy, mint a kemencének - volt egy huzatszabályozó gombja, amit úgy hívtak, hogy subler.
Nem véletlenül ragaszkodik az idősebb korosztály még manapság is ehhez a tűzhelyhez, hisz a kelt tészták határozottan finomabbra készülnek benne, mivel először a tésztákra egy vékony réteg sül, ami onnantól fogva bent tartja a nedvességet, nem szárad ki, és napokkal tovább friss marad. 
Manapság is lehet  kapni 60-től egészen hétszázezer forintos árig. Ezek viszony már akár központi fűtésre is köthetők, tehát lényegében kazánként is működhetnek. 
A háztartásokból a sparhelt szorította ki a kemencét. Ráadásul ha valakinek amúgy is állt már kályha a konyhájában, egy ilyen alkalmatosság beüzemelése semmiféle plusz befektetést nem igényel. Maximálissá lehet tenni a hőleadását a kályhacsőre szerelhető, azt megtoldó háromlyukas dobbal. Ezáltal nem távozott olyan gyorsan a meleg levegő a kéményen keresztül. 
A fővő ételt nem csak alulról éri a hő, hanem lényegében körülöleli, ezáltal - amiatt lesz a rajta főtt leves, káposzta sokkal jobb ízű. Akárcsak a bográcsozásnál.
Annak idején, a hosszú téli estéken világításra is használták. A főzőlap néhány karikáját levették, és a bent égő tűz kellemes hangulatot biztosított a konyhában, helyiségben tartózkodóknak. Ez a gyér megvilágítás igazi, meghitt beszélgetésre adott lehetőséget. FOtó: Kállai Márton Szabad FÖld 
loading...

Megjegyzések